Jelenetek A Lélekből I. és II.
Mindkét előadás hét-hét különálló részből áll.
Mind egy-egy jelenet a lélekből, egy-egy időpillanattal a középpontban. Például: egy hajnal vagy éjszaka történései, ahol a szereplők bensőjében ''nyithatjuk ki szemünk'', lehetőséget kapva, hogy átéljük érzéseiket, gondolataikat, lelkük finom rezdüléseit. Kivételezettnek érezhetjük magunkat, például akkor, amikor Julius Caesarral lehetünk egy sátorban, hallhatjuk, láthatjuk, vagyis megismerhetjük gondolatait, cselekedeteit, együtt lehetünk vele azon a bizonyos hajnalon, amikor Ő már tudja, hogy ezúttal legyőzi Pompeius légióit. Tanúivá válhatunk, hogyan készül fel a győzelemre, hogyan erősíti magát, átélhetjük az ütközet kezdetének pillanatát.
Mindegyik jelenet áthatol, áttör azokon a határokon, melyek eddig valós életünkben hermetikusan elzártak a világ elől. Ismerünk adatokat történelmi személyiségekről, tudjuk, mi lett ténykedésük eredménye, de a lelkükben lejátszódott folyamatok: a kételyek, félelmeik, bensőjük finom történései, gondolataik rejtve vannak előlünk.
Hogy csak fikció-e, ami elhangzik?� Valóban az. Fikció, de emberi, nagyon is belőlünk való, mintha ugyanezekkel a problémákkal küzdenénk mi, ma is. Azonos érzelmek, gondolatok, esetleges elhibázott lépések állhatnak bármelyikünk mögött. Miközben közvetlen közelről érezzük a szereplők testének kipárolgását, érzékeljük mozdulataik suhanását arcunkon, a gondolataik, érzelmeik mintha a sajátjaink volnának: felvillannak megélt életünk epizódjai, múltunk emlékei.
A Hangszínház belülről hat a befogadóra, az irány tehát nem a hagyományos színháznál megszokott kívülről-befelé irányuló hatás. Ahhoz, hogy ez működni tudjon, szokatlan belső aktivitásra kell képesnek lennie az előadás befogadójának. Engedni kell hatni a folyamatot, amihez gyakorta háttérbe szorul az ésszel való értés, ami úgyis létrejön önmagától. Nem szabad akaratosan elébe menni - be kell várni és teljes lesz az élmény.
Előadás címe: Jelenetek A Lélekből I.
Vétlen gyötrelmei:
Félelmek, oly félelmek, melyeket az ismeretlen húz ránk, a nem tapasztalt valóság ereje arcon ütéseként mutatkozik bensőnkben.
Ezek a gondolatok jellemzik a kezdést.
Két hang, egy, a világot már jól ismerő, s egy a világgal most ismerkedő, félelmekkel teli emberi lélek párbeszédét kísérhetjük figyelemmel e jelenetben, a végén némi meglepetéssel.
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Levél:
1725-ben járunk és bepillantást nyerünk két ember, Maria és Alvaro levelezésébe, ezáltal életükbe, melyből kiderül számunkra, hogy nemes szerelmüket a távolság nem rontja meg.
A jelenet végén felszínre kerül e tökéletes szerelem titka, s a nézőkön múlik, rajtunk múlik, hogy mi hogyan gondoljuk, az előttünk feltárult, világossá vált esemény folytatódhat-e, vajon sikerülhet-e?
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Bomlott elme:
A világból érkezett hírekből sajnos gyakran értesülünk borzalmakról, olyan esetekről is, amikor egy ember megöli társát, aztán önmagával is végez. Ezt a belső folyamatot dolgozza fel a következő történet.
Egy furcsa hangulatú éjszakába érkezünk, egy szobába, ahol egy ember ül a szoba közepén. Halljuk a gondolatait, s még valakiét� Igen, egy tudathasadásos ember tébolyát látjuk képekben, haljuk a �jó� és �rossz� énjének vitáját.
E jelenet végén feltehetjük magunknak a kérdést: Vajon nekünk vannak-e vitáink �önmagunkkal�?
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Boldogság:
Egy határozatlan időbe érkezünk, egy történet már folyamatban lévő szituációjába.
Egy uralkodó és egy alattvaló párbeszédét haljuk. Az alattvaló végső beszédében a szenvedései által elérhető boldogság igaz érzését bizonyítja, melyet jutalomként vehet magához.
Ennél a pillanatnál kilépünk a történetből s ismét nekünk, nézőknek kell eldöntenünk, hogy az uralkodó elfogadta-e vagy sem a magyarázatot.
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Éj:
E jelenet címéből világosan látjuk, hogy éjszakai történetbe, történésbe érkeztünk ismét. Egy ember fekszik egy szobának közepén. Őrültnek gondoljuk, pedig csak félelmei vannak. Ő mindent, amitől fél kívülről érzékel. Roppant magányos. Már csak fekszik a szoba közepén és�
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Gondolatok:
Két hangot hallunk, két oldalt � az egyik a gondolati racionális állapotot képviseli, a másik az érzelmi kiteljesülést. E két hang váltakozva hozza érveit, s végül kiegyenlítettnek látszik e két oldal, de valóban így van-e? Ezt ismét nekünk nézőknek kell eldöntenünk.
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Megadatott:
Egy meghatározhatatlan helyre érkezünk. Egy embernek, egy léleknek megadatik, hogy megismerheti a mindenséget. Ennek feltételei vannak. Egy meghatározhatatlan valami, egy lélek, egy energia állítja ezt az embert választás elé. Az ember természetéből fakadóan kíváncsi. Megpróbál a feltételeknek megfelelni. A jelenet végéhez közeledve kiderül, hogy ez sikerülhet-e egy embernek?
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Előadás címe: Jelenetek A Lélekből II.
Leány a máglyán:
Egy szörnyű estére érkezünk. Egy boszorkánysággal vádolt leány máglyára vetésére. E leány gondolatait, érzéseit halljuk. Megbékélés van jelen lelkében. Tudja, hogy azok az emberek, akik most dülledt szemekkel ordítanak, s a halálát éhes vadként várják, csupán csak félnek, s ez a félelem a tudatlanságukból fakad, amit jól kihasználnak azok, akik irányítani, uralkodni akarnak felettük.
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Ehnaton:
Egy hatalmas terembe érkezünk, az éjszaka derekán már túl vagyunk. A terem közepén vízzel teli medence. A medencében a víz felszínén lebeg Ehnaton, elmélkedik. Különös dolgok történtek vele ez éjszakán, ezért kikelt ágyából, s a víz nyugtató hatását használva szabadon engedi gondolatait. Nofertiti is megjelenik a teremben, Ehnaton most már neki beszél, kettejük között folyik tovább a párbeszéd.
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
A szem:
Nincs határozott ideje, ahová érkeztünk, tulajdonképpen nem is tudjuk, hol vagyunk. Egy szemről hallunk, egy szemről, ami minket is lát. Egy szem, ami mindent meggyaláz, horrorisztikus élményben van részünk. Ahogyan folytatódnak a szörnyűségek, egyre inkább nyomasztóvá válik a történet, s mielőtt végképp elborzadnánk, villámként becsapódik egy váratlan fordulat.
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Nostradamus:
A jelenet címe riaszthatja mindazokat, akik úgy vélik, szegény Nostradamust eleget cibálták ide-oda, talán elcsépelté tették nevét, áltudománnyá korcsosították, szétmagyarázták jóslatait, komolytalanná tették mindazt, amit egykori személyisége, s munkája jelentett.
Ez a jelenet őt magát Nostradamust szólaltatja meg. Több szálon fut a jelenet. Elsőként halljuk az elméjét ébresztgető hangot. Ezt követően megszólal, illetve halljuk Nostradamus gondolatait. Közben bevillannak jóslatai, halljuk a késztetési hangot, ami utat mutat számára. Az utolsó jóslata nekünk, nézőknek szól, miben felfedi magát, s biztosít arról, hogy az eljövő ''szándéka szerint jóval váltható''.
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Most:
E jelenet meghatározhatatlan környezetben játszódik. Két hang jelenik meg, s a jelenvalót fejtegeti. Az első hang, a kétkedő, szeretne bizonyságot arról, hogy valóban létezik-e abban a környezetben, közegben, ahol érzi, vagy tudni véli önmagát. A második hang bizonygatja a jelen valóságát, s a jelenet végén nyomatékul az emberi tudat számára elfogadhatatlant mond ki.
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Caesar:
Caesar légióinak táborába érkezünk, pontosabban Caesar sátrába. Caesar gondolatait halljuk Rómáról, s legyőzendő ellenfeléről Pompeiusról elmélkedve.
belehallgatok/letöltöm:részlet (2perc)
Mindenség:
Ebben a jelenetben maga a mindenség mondja el, hogy ki is, mi is ő. Beszél teremtésről, beszél időről, ami csak nekünk, embereknek létezik, létezhet. Beszél oly csatolásokról, ami számunkra érthetetlen, felfoghatatlan, de hogyan is akarnánk felfogni, hiszen a mindenség a mi elménknek átláthatatlan, gigantikus méretével, s változatosságával befogadhatatlan.